A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtár gyűjteménye ősnyomtatvánnyal és unikummal sajnos nem dicsekedhet. Azonban számottevő, a nemzeti kincsünket gazdagító értékes könyvet mondhatunk magunkénak. Ilyen a közel 200 kötetet magába foglaló RMK gyűjteményünk.
Állományunk közel 80.000 kötetet számlál a folyóiratokkal együtt, melynek harmada 1850 előtti időkből való. Gyűjteményünkben mintegy 800 kötet hungarika is található. Jelentős százalékban találhatunk teológiai, jogi műveket, történelmi szakmunkákat, forráskiadványokat, irodalomtörténeti és szépirodalmi műveket.
Az első magyar földön, magyar nyelven nyomtatott könyv az Újtestamentum kiadásának költségeit Nádasdy Tamás dunántúli főrend, királyi tanácsos fedezte. Könyvtárunk legértékesebb kiadványa a sárvár-újszigeti nyomda második ma ismert terméke, melynek nyomtatását egy kevésbé ismert nyomdász, Joannes Strutius nevű mester kezdte el. Ő főleg a fametszetek készítésével töltötte idejét, tőle 1540 elején Abádi Benedek vette át a munkát.
Sylvester János a fordításnál Erasmus görög-latin kiadását vette alapul. Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, s szintén disztichonokban írta könyvének a magyar néphez szóló ajánlását is, elsőként alkalmazva nyelvünkön az időmértékes verselést. Munkája aggályos pontosságra törekvő, ezért néha nehézkesnek is tetsző. Sylvester az első Biblia-fordítónk, aki nagyfokú grammatikai tudatossággal dolgozott. A magyar nyelvet illetően fontos felismerésre jutott, a magyar nyelvtanhoz is a Biblián át vezet az út. Sylvester Biblia-fordítása oly sikeres volt, hogy kétszer is kinyomtatták. A színes címlappal megjelent sorozatból ma már csak három ép példány található: az egyik a londoni British Libraryben, a második a bécsi Kunst-historisches Museumban és a harmadik könyvtárunk tulajdonában. Tudjuk, hogy a teljesen ép és gyönyörű szép példány Nádasdy Tamás feleségéé, Kanizsai Orsolyáé volt. Könyvtárukba a neves műgyűjtő ajándékaként került:
„A’ Magyar Országi Reformata Ecclesia Dunán innenti Ketskeméthi Fő Oskolájának W.Id. Jankovich Miklós ajánlja 1841 általa Bécsben szereztetett 160 frpp."
Számos, a reformáció korának bibliafordítása szerepel gyűjteményünkben:
Heltai Gáspár Újtestamentuma,
Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája, valamint
Szenci Molnár Albert Bibliafordítása.
Szenci Molnár Albert 15 esztendős korában iratkozott be a gönci iskolába, amikor Károli Gáspár a bibliafordításon dolgozott. Abban a páratlan élményben volt része, hogy láthatta, amint Károli „nagy isteni félelemmel kezdett a bibliafordítás elsőűvét, hogy e Bibliát javítva újra kiadhassa. kibocsátásához.” Azóta élt benne a vágy, hogy folytathassa a „szent öreg” munkáját.
15 éves várakozás után 1608-ban sikerült kiadni a Hanaui Bibliát, amely bibliagyűjteményünk egyik ékes, és már eddig is sokszor bemutatásra került darabja. A hanaui Biblia 1500 példányban jelent meg, ma 58 példányt tart számon a Nemzeti Könyvtár. 2007. őszén megpályáztuk és megnyertük a Nemzeti Kulturális Alap restaurálási pályázatát, így 2008 tavaszán az OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely restaurálta könyvtárunk példányát. A református parókia renoválásánál bukkantak arra az értékes képre, mely a fordítót Szenci Molnár Albertet ábrázolja.
RMK gyűjteményünk egyik jeles darabja Mélius Juhász Péter: Herbarium A fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól… c. 1578-ban Kolozsvárott kiadott munkája. Mélius Juhász Péter (Horhi, 1532-Debrecen, 1572) kora nagytehetségű kálvinista teológusa, egyháztudósa, valamint hitvitázója volt. Elemi tanulmányait a Sylvester-testvérek iskolájában Sárváron végezte, majd 24 éves korában tanítóként került a wittenbergi egyetemre. Már 28 évesen Debrecen püspökének választották. Herbáriuma a 16. századi botanikatörténetnek, a „magyar herbalizmus” történetének alapműve és egyben az első mai értelemben is jól szerkesztett magyar nyelven nyomtatott „modern” természettudományos kézikönyvünk. Külön értéke a Mélius halála után megjelent kötetnek, hogy kiadását egy asszony – özvegy Heltai Gáspárné – döntése tette lehetővé, aki bevezetőt is írt a könyvhöz. Alcíme pontosan tájékoztat tartalmáról: a „fák és füvek” a teljes növényvilágra utalnak. A növények „természete” az elméletre, a növények „haszna” a gyakorlatra utal. Tíz virágtalan növény, 403 virágos növényfaj, 43 termesztett változat, tehát közel félezer növényrendszertani egység azonosítása sikerült a kötetben olvasható 625 különböző „tudományos” (latin és görög), 327 német és 1236 magyar növénynév illetve ezek leírásai alapján. Az orvostudomány számára, mintegy háromszáz középkori betegség nevet dolgozott fel. A gyógyszerészet, mintegy 1500 receptet, gyógymódot találhat benne.
Antikva könyveink közül kiemelendő könyvtárunk legrégebbi kiadású műve, az 1503-ban a híres velencei Aldus nyomdában nyomtatott Euripides mű. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert összegből sikerült 2006-ban restauráltatnia a számunkra igen értékes darabot.
Az 1571-ben kiadott gyönyörű, díszes, fatáblás reneszánsz bőrkötésű antikvák közül kiemelkedik a német reformáció megindítójának Luther Mártonnak Az Asztali beszélgetések c. munkája. Luther hosszú évek során tudós férfiakkal, idegenből jött vendégeivel és asztaltársaival folytatott beszélgetéseit az élet mindennapi dolgairól és a teológiáról, német teológusok jegyeztek fel.
Bibliotékánk legkisebb méretű könyvecskéje úgy került hozzánk, hogy egy idős néni cserélte el egy nagybetűs Bibliára, mert az apróbb betűk miatt már nem tudta olvasni (Legenda szerint). Az ezüstözött bőrkötésű imádságos könyvet a 9 éves báró Wesselényi Miklósnak talán egyik nevelője állíthatta össze és adhatta ki Kolozsváron 1760-as években.
Gyülekezetünk számára is kedves emlék, hogy mi őrizhetjük Fürdős Lajos Bibliáját, melyet az Eklézsia készítetett számára 25 éves kecskeméti szolgálata emlékéül. Díszes bordó bársony borítja ezüst verettel, illetve a kötéstábla közepén ezüstből a Kecskeméti Református Egyházközség címere található.
2004. őszén gazdagodhattunk rendkívül értékes térkép- és metszet-gyűjteménnyel. Dr. Irányi Béla a maga gyűjtött anyagot, - amely a térképek, metszetek mellett, több 1800 előtti nyomtatott könyvet és egy jelentősebb tárgyi néprajzi anyagot is magában foglal – rendkívüli nagyvonalússággal a Kecskeméti Református Egyházközség gondjaira bízta. A metszetgyűjtemény egésze 107 db 16-18. századi térképlapot számlál, kiegészülve 80 db város- és 13 db csataképpel. Ezek között több, itthon egyetlennek vagy az ismerttől eltérőnek, unikálisnak számító darab is található: Ortelius Magyarország és Erdély térképei, Johann Ulrich Müller térképe, vagy Johannes Janssonius magyar református helyesírású mappája. Továbbá Mattheus Zündt és Peter Du Val lapjai, de nem mehetünk el szó nélkül a Tolnán zajlott csatát megörökítő metszet mellett sem. Ennek jelentőségét számunkra az adja, hogy 1599-ben a virágzó tolnai egyház lelkésze, Búzás Mihály vezetésével szinte áttelepült az egész mezőváros lakosságával együtt, menekülve a tizenötéves háború pusztításai elől. 2005-ben az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának segítségével, illetve a Ráday Múzeum rendezésében egy válogatást mutathattunk be a nagyközönség számára a nekünk ajándékozott gyűjteményből.
Kéziratgyűjteményünk darabjai többségében egyházi jellegű művek. Legnagyobb számban prédikációk, imádságok, tanulmányi jegyzetek találhatók benne, de vannak dalgyűjtemények, görög nyelvű útinapló, amerikai útleírás, sőt egy opera szövegkönyve is. A legrégebb kézirat Tolnai Beke Mihály heidelbergi peregrinációs albuma/emlékkönyve 1592-1596-ból, feltételezések szerint még a menekülők hozhatták magukkal Tolnáról 1599-ben.
