A Református Egyházközség Könyvtára Kecskemét város legrégibb nyilvános bibliotékája. Alapításáról pontos időpontot nem tudunk, de a meglévő források is azt igazolják, hogy kollégiumunk alapítási idejével, az 1564. esztendővel közel egy idős lehet. Bányai András 1653-as gondnoki jelentésében három könyvről ad számot, közöttük az Öreg Graduálról.
A könyvtári állomány kezdeti gyarapodásában diákok, professzorok, lelkészek, városi polgárok ajándékainak, hagyatékának mindvégig nagy szerepe volt. A külföldi (bécsi, páduai, leydeni, krakkói) egyetemeket látogató kecskeméti ifjak, a kollégiumi bibliotéka számára hozott könyvek nélkül soha nem tértek haza. A műveltség elemei az egyházi iskola révén juthattak el Kecskemétre, melyben jelentős szerepe volt az iskolázást felkaroló, a nép kezébe könyvet adó, hitigazságokat anyanyelven s széles körben terjesztő reformáció. Iskolánk a 17-18. században szoros kapcsolatban állt a debreceni kollégiummal, annak partikulája volt.
A könyvtár első hivatalos bejegyzése 1701-ből Rijsen Leonhard: Summa controversis theologicarum c. művében található, ezért a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárának alapítási évét az 1701. esztendőtől számítjuk.
A 18. század elején még csekély mennyiségű lehetett a könyvtárat alkotó művek száma, de a könyvgyűjtés már komolyan foglalkoztatta az egyházi elöljárókat. 1715-ben Kalocsa István gondnok 30 darab könyvet adományozott a könyvtárnak. 1741-ben pedig külön szobát építettek a könyvtár számára.
A könyvtár tervszerű fejlesztését Varjas János, az első állandó rektor professzor indította el, aki a diákoktól beszedett büntetéspénzt a könyvtár gyarapítására fordította. Munkájának köszönhetően a könyvgyarapodás 1750-től nagyobb lendületet vett.
1788-ban már 300 szerző munkájáról készült feljegyzés, mely 338 könyv címét foglalja magába. A könyvtár a század végére Benkő József lelkész, Gózon István egykori rektor könyvhagyatékával gyarapodott.
Gróf Teleki László superintendentiális főkurátor megvásárolta Szily Sámuel némedi lelkész könyvtárát és 1806-ban a kecskeméti egyháznak ajándékozta, gyarapítva ezzel könyvtárunkat.
Egyházközségünk 1818-ban megteremtette a könyvtáralapot, mely elősegítette a könyvtár tervszerű fejlesztését, másrészt annak magasabb színvonalra emelését szolgálta. Ebben az esztendőben könyvtárunk vezetője, Nagy István rektor professzor összeállította a könyvtár betűrendes katalógusát. A könyvállomány ekkor már a katalógus szerint 1341 kötet volt. Áldozatos munkájának köszönhető, hogy RMK gyűjteményünk jelentősen gazdagodott.
Az 1850-es években a könyvtár birtokába jutott a tudományszeretetéről híres evangélikus lelkész, Hajnal János gyűjteménye. Erre az időre tehető Sipos Károly orvos és Dékány István jogtanár könyvtárainak megvétele is.
A Presbitérium határozata alapján, 1907-ben megszületett a könyvtár nyilvánossá tételének gondolata.
1912-ben, amikor az Újkollégium felépült, költözhetett a könyvtár az állítható vaspolcokkal felszerelt, benne a kor követelményének megfelelő könyvtárhelyiségbe (400 m² olvasó, dolgozó, raktár).
Mind a két világháború pusztításai erős nyomokat hagytak a könyvtáron és annak állományán.
A könyvtár szerkezetileg a református kollégiumi gyűjteményekhez hasonlít, de abban különbözik tőlük, hogy az országban egyedüliként egyházközségi/gyülekezeti fenntartású. Rendszeres állami, illetve egyházi támogatásban nem részesült, így jelenlegi állapotát, infrastruktúráját a fenntartó nagyvonalúságának köszönheti.
Könyvtárunk mindig is a tanulás szolgálatában állt, állományának gyarapításával mind a tanárok, mind a diákok munkáját segítette. Nagy csapást jelentett a reformátusok számára, hogy e nagy múlttal rendelkező intézményét 1948-ban államosították. Gyűjteményünk ekkor szenvedte el egyik legnagyobb csapását azzal, hogy jelentős könyvanyagot „koboztak el” tőlünk. Azok a dokumentumok maradhattak csak meg, amelyekben az egyházközség pecsétje szerepelt, ezek képezik mostani állományunk alapját.
A rendszerváltozást követően a református gyülekezet elöljárói az iskola azonnali újraindítása mellett döntöttek. A gimnázium újraindulásával 1991-ben alakult meg első tagkönyvtárunk, melynek gyűjteménye az egyházközségi könyvtárból vált ki.
Napjainkban az egyházközségi könyvtárhoz két iskolai könyvtár (gimnáziumi és általános iskolai), valamint egy internátusi könyvtár tartozik. A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára közoktatási és közgyűjteményi feladatokat is ellát.
Fenntartói határozat értelmében a tagkönyvtárak állományának nyilvántartásba vétele illetve számítógépes feldolgozása az egyházközségi könyvtárban történik. 1999 óta folyamatosan kerülnek rögzítésre a Szikla 21 integrált könyvtári rendszer segítségével a hozzánk beérkező könyvek. Az egyházi gyűjtemény retrospektív feldolgozása folyamatban van, és az elmúlt években a különgyűjtemények (folyóiratok, térképek és audiovizuális anyagok) feldolgozása is elkezdődhetett. Külön öröm számunkra, hogy a 2008. a Biblia Éve apropójából különgyűjteményt képeztünk az állományunkban fellelhető összes Bibliából és valamennyi számítógépes feldolgozásra is került.
A gyűjtőkör kialakításában figyelembe vesszük, hogy a Könyvtár használóinak köre elsősorban az iskolánkban tanuló mintegy 1200 diák és közel 100 pedagógus, a kecskeméti református egyháztagok, a város lakosai, valamint a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye lelkészeinek, egyházi dolgozóinak, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai kar hallgatóinak köréből kerül ki. Az ő tudományos, szakmai munkájukat, felkészülésüket és lelki épülésüket kívánjuk elősegíteni. A hitoktatás dokumentációs hátterének biztosítása és az oktatáshoz szükséges szak, és általános műveltségi anyag gyűjtése elsődleges feladataink közé tartozik.
Fő szolgáltatásaink közé tartozik a kölcsönzés, helyben használat, olvasószolgálat mellett az internet használat, valamint fénymásolás. Esetenként a dokumentumok fotózása, szkennelése is. Az új rendelkezéseknek megfelelően, 2004-től hivatalosan is nyilvános könyvtárként működünk. Olvasótermünkben kézikönyvek használatára és Internet-hozzáférésre van lehetőség.
A kezdetek óta tagjai vagyunk az Egyházi Könyvtárosok Egyesületének, mely igyekszik magyarországi és határon túli egyházi gyűjteményeket egybefogni.
Szorosabb kapcsolatot igyekszünk a helyi könyvtárakkal is fenntartani, ennek keretén belül két közös pályázatban is indultunk a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtárával.
Az elmúlt években megkezdődött a könyvtár helyiségeinek renoválása. Elsőként a német Gustav Adolf Werk támogatásával 2008. februárjában megvalósulhatott a könyvtári helyiségek laminált padlóval történő burkolása. Reményeink szerint 2009. tavaszán az Újkollégium főhomlokzatának rekonstrukciójában a könyvtár teraszának felújítására is sor kerülhet.
